A társadalom öregedése súlyos munkaerőhiányhoz vezethet. Az atipikus foglalkoztatás állíthatja helyre az egyensúlyt, amelyhez rugalmas szabályozás szükséges – állapította meg az elemzés.
A Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmánya szerint a munkaképes lakosság fogyása az évszázad közepére kritikus munkaerőhiányhoz vezethet Európában: 2050-re kontinensünk lesz a legöregebb régió, a GDP 15 százalékát fogja kitenni a nyugdíj. Egy elemzés szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást, ráadásul a feketegazdaság visszaszorítását is segíthetik.
Így 2030-ra az Európai Unióban mindössze 2,6 munkaképes korúra hárul majd egy idős ember eltartása, az évszázad közepére pedig Európa lesz a legöregebb régió, és a nyugdíj a GDP 15 százalékát fogja kitenni.
„Már most érezhető a társadalom elöregedésének negatív munkaerő-piaci hatása – erre ráerősítenek a migrációs egyenleg felborulása, valamint a szakképzés ellentmondásai is -, 2050-re azonban sokkal súlyosabb problémát fog jelenteni. Érdemes felkészíteni a változásokra a munkaerőpiacot olyan intézkedésekkel, melyek hosszú távon megoldást jelenthetnek a nehézségekre” – mutatott rá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A szakember hozzátette: a magyar versenyképesség megőrzése érdekében szükség van például a környező országokhoz képesti bérolló összébb zárására.
Az elemzés rámutat, középtávon a migráció akadálymentesítése, a szabad munkaerő-áramlás, valamint a foglalkoztatási mutatók javítása, a részvételi arány növelése – így az idősek, nők és friss diplomások bevonása – segíthetik az egyensúly helyreállítását, hosszú távon ugyanakkor szükség van a termelékenység és a munka hatékonyságának növelésére.
Minden ötödik ember rugalmas foglalkoztatásban dolgozik
A rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást a kialakuló munkaerőhiánnyal szemben azáltal, hogy növelik a cégek hatékonyságát: a vállalatok gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci változásokhoz, emellett lehetőségük nyílik arra, hogy véglegesítés előtt felmérjék a munkaerő képességeit, így hosszú távon a legrátermettebb munkatársakat alkalmazzák.
„Rugalmas foglalkoztatási forma minden olyan munkaviszony, amelyet nem hagyományos, határozatlan idejű szerződés szabályoz, így ide tartozik például a határozott idejű szerződés, az önfoglalkoztatás vagy a munkaerő-kölcsönzés” – magyarázta Baja Sándor. Európa legtöbb országában a munkavállalók mintegy 20-30 százaléka dolgozik rugalmas foglalkoztatásban, a legelterjedtebb a mediterrán országokban, Hollandiában és Lengyelországban. Ugyanakkor, amíg Hollandiában és Németországban az atipikus foglalkoztatás minden típusa növekedést mutat a stabil gazdaságnak, valamint az intézményi háttérnek köszönhetően, addig Kelet-Európában és a mediterrán térségben visszaesés figyelhető meg. „Ebben a régióban ugyan hagyományosan magas volt az önfoglalkoztatók száma, de elsősorban a hanyatló ágazatokban, így a mezőgazdaságban és kiskereskedelemben. Spanyolországban pedig az építőipari boom megállása hozta magával a határozott idejű szerződések visszaesését” – emelte ki a Flexibility@Work 2015 néhány megállapítását Baja Sándor.
Rugalmas szabályozás segítheti az atipikus foglalkoztatás terjedését
A határozott idejű szerződés a fiatalok munkaerőpiacra való bekapcsolódását is segíti. Az Európai Unió országaiban átlagosan 17 hónapra szól egy ilyen megbízás, ugyanakkor a szerződések 70 százaléka az 1 éves időtartamot sem éri el.
A munkaerő-kölcsönzés a munkanélküliségi spirálból való kikerülésben játszik fontos szerepet: cégek ugyanis sok országban képzésben is részesítik a munkavállalókat, akik így a szerződésük lejárta után is könnyebben el tudnak helyezkedni.
Európában folyamatosan nő a kölcsönzött munkaerő száma: 2012-ről 2013-ra 7,9 millióról 8,7
Forrás:
hrportal.hu
