Az ünnepek miatt többen végezhetnek távmunkát. Íme a munkajogi előírások és az állásajánlatok!
Sok munkáltató dönt úgy, hogy a munka-magánélet egészséges egyensúlya és a nagyobb elégedettség miatt engedélyezi a távmunkát a dolgozóinak karácsony előtt
és a két ünnep között. Így nem csak költségeit és adminisztratív terheit csökkentheti, a rugalmas munkavégzés miatt az alkalmazottak motiváltabbak is lesznek.
Az év végi időszak sok munkavállalóra extra terhet is ró, ami az ünnepi előkészületek és a családi tennivalók sokaságában frusztrálhatja őket. A munkába járással összefüggő többlet-időigény ellensúlyozására, és tágabb értelemben a tehetséges munkaerő megtartására és motiválására lehet hatékony ösztönző a távmunka bevezetése, amire – számos piaci szereplő első kézből származó tapasztalata szerint – valóságos jutalomként tekintenek a munkavállalók.
Mi számít távmunkának?
A távmunka a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amit számítástechnikai eszközzel végeznek, és melynek eredményeit elektronikusan továbbítják, vagyis számos munkakörre alkalmazható. A rendszeresség azonban rögtön értelmezésbeli problémákat vethet fel: a hazai szabályozás nem ad átfogó magyarázatot erre, így azt a feleknek érdemes meghatározniuk: ha például a cég lehetőséget biztosít egy adott munkakörben dolgozóknak, hogy heti egy alkalommal a munkahelytől távol végezzék a munkájukat, akkor nagy valószínűséggel alkalmazni lehet és kell a távmunkára vonatkozó rendelkezéseket.
„A távmunka keretében történő munkavégzés mindig megállapodás kérdése, a feleknek közösen kell megegyezniük a feltételekről. Annak érdekében, hogy a távmunkát választók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint a jelen lévő alkalmazottak, jogszabály rögzíti, hogy ők is ugyanolyan jogokat élveznek, mint a munkáltató telephelyén dolgozók. Így például egy távmunkásnak ugyanúgy joga van belépni a munkáltató telephelyére, kapcsolatot tartani kollégáival vagy akár igénybe venni a kedvezményes menza szolgáltatásait, mint az irodában ülő munkatársainak” – emelte ki Dr. Papp Anna Katalin, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.
Emellett a távmunka felmondása is adhat okot némi félreértésre: ebben az esetben ugyanis nem másról van szó, mint a távmunka visszafordíthatóságáról. Ez jellemzően akkor fordulhat elő, ha a munkaszerződés nem alapvetően távmunka végzésre jött létre, hanem a felek később éltek ezzel a lehetőséggel. Erre a Munka törvénykönyve nem tartalmaz előírást, ezért célszerű a feleknek meghatározniuk, a munkavállaló milyen esetekben térhet vissza az eredeti munkavégzési feltételekhez, illetve mi történik akkor, ha a már eleve távmunkára kötött megállapodást, és az otthonról dolgozó inkább bejárna a céghez.
A munkáltató alapvető igénye és lehetősége, hogy ellenőrizze a munkavégzést, de ezzel a jogával nem élhet vissza. A feleknek előre meg kell határozniuk, hogy milyen terjedelemben és milyen időközönként tekinthet be a felettes a számítógépen tárolt adatokba.
A társaságok továbbá korlátozhatják, hogy az alkalmazott mire használhatja a számítástechnikai eszközt, ezzel is kontrollálva és megfelelő mederben tartva a munkavégzést. Emellett részletesen megállapodhatnak a felek abban, hogy mire terjed ki a munkáltató utasításadási és ellenőrzési joga, amivel kielégíthető a cégek igénye a munkavállalók felügyeletére vonatkozóan.
A munkaadó fizesse a fűtést?
Minden, a munkavégzéssel kapcsolatos témát, így például a felelősségi és a költségviselési kérdéseket is a távmunka megkezdése előtt szükséges tisztázni. Az általános szabály szerint a munkáltató felelős a távmunkához szükséges berendezések biztosításáért, telepítéséért és karbantartásáért, kivéve, ha a munkavállaló a saját berendezéseit használja. Továbbá, a munkáltató köteles a munka közvetlen költségeit megtéríteni, illetve fedezni, különös tekintettel a kommunikációval kapcsolatos költségekre.
A teljes cik ide kattintva érhető el.
