Érdemes tájékozódni és tisztázni először az alapfogalmakat, mert sajnos a mai napig sokan keverik a rokkantsági ellátás, a rokkantsági járadék és a rehabilitációs ellátás fogalmait!Cikkünkből nagyon pontos információkat szerezhet!Érdemes tájékozódni, az előrejelzések szerint 2016-ban is várhatók komoly változások, melyek a rokkantsági ellátásban részesülők mindennapi életét érinthetik!
Augusztus 1-jétől már nem minden rokkantsági ellátásban részesülőnek kell részt vennie a korábban kötelezően előírt orvosi felülvizsgálaton.
A rokkantak komplex felülvizsgálatával még mindig nem végeztek, most nyugdíjas orvosok bevonásával gyorsítanák fel .
A cikk a rokkantsági ellátásról szól és nem a rokkantsági járadékról!A rokkantsági járadékot a 2011-es törvénymódosítások nem érintik!Rokkantsági járadékot csak azok kaphatnak, akik 25 éves koruk előtt váltak teljesen munkaképtelenné.
2012. január 1-jén a kormány törölte a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj intézményét.Így azóta már csak rokkantsági támogatás van egy eltérő feltételrendszerrel.A rokkantsági ellátást 2011-ben vezették be!Akkor azok az emberek kerültek az ellátottak közé, akiknek az egészségkárosodása legalább 40% volt, vagyis 60%-os az egészségük.
Rokkantsági ellátást azok kaphatnak, akiknek a rehabilitációja egészségügyi kockázat miatt nem megoldható, illetve, akiknek egészségük visszaállítható rehabilitációval, de az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb, mint 5 évük van vissza.
Ki jogosult rokkantsági ellátásra?
Az a személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki a kérelem benyújtását megelőző
– 5 éven belül legalább 1095 napon át,
– 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt és
– keresőtevékenységet nem végez és
– rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá
– akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
– akinek foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
– aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória),
– akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).
Mennyi a rokkantsági ellátás összege?
Annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek:
– egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt és akinek az egészségi állapota 51–60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (B2 kategória), valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyre-állítható és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (27.900,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória), valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka (41.850,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka (139.500,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható és egészségi állapota 30 % alatti (D kategória) a havi átlagjövedelem 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a (46.500,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (139.500,- Ft)
– annak a megváltozott munkaképességű személynek, akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, és egészségi állapota 30 % alatti (E kategória) a havi átlagjövedelem 70 %-a, de legalább a minimálbér 55 %-a (51.150,- Ft) és legfeljebb a minimálbér 150 %-a (139.500,- Ft).
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátás összegét?
Mi történik abban az esetben, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel?
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő a kérelem benyújtásakor egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?
Mi alapján állapítják meg a rokkantsági ellátást, ha az igénylő korábban rehabilitációs járadékban részesült?
Ezekre a kérdésekre a következő linken oolvashatjátok a válaszokat:
http://palyazatfigyelo.info/2015/12/10/rokkantsagi-ellatas-ellatas-igenylese-osszege-fontos-valtozasokra-kell-szamitani.php
