A robotok és intelligens technológiák egy példátlan digitális forradalomban fordulópontot jeleznek a munka világában. A magukat bátran továbbképző középkorúak számára teljesen új perspektívák nyílnak.
A teljes digitalizálásban – pl. a zenében, a térképeknél, a filmeknél, fotóknál, könyveknél, autóknál – minden digitálisan tárolható, és gyakorlatilag költség nélkül másolható és elküldhető. Egyes alkalmazások például emberek milliárdjait érik el, és ehhez szinte semmilyen tőkére és csak kevés munkára van szükség.
A digitális találmányok a jövőben lélegzetelállító tempóban fognak elszaporodni. Már ma is többet kommunikálnak egymással a gépek, mint az emberek: a bankautomaták automatikusan feltöltik pénzkészletüket, a gyárak önállóan irányítják magukat, és még a fordítási szolgáltatások és a beszédfelismerés is óriási előrelépést tettek. Aki például egy Google-tesztautóval közlekedik, abszolút biztonságban érezheti magát. Mert a nagy tárolókapacitással rendelkező új technológiák ma messze jobban képesek óriási adatmennyiségeket megbízhatóan feldolgozni, mint az emberi munkaerő. Azaz egy számítógép az utcai forgalomban kétségkívül kevesebb hibát fog elkövetni, mint egy ember.
A nagy adatmennyiségek révén a gazdasági élet hirtelen fel fog gyorsulni. Még szinte senki nem tudja, hová vezet minket ez a fejlődés. Tény azonban, hogy az ipar történetében első ízben, a nagyon erős innováció ellenére mintegy 15 éve gyakorlatilag nem következik be növekedés a munkahelyek és a munkabérek terén. A leépített munkaerőt nagyon gyakran már nem pótolják. A specifikus tudással nem rendelkező embereknek hamarosan a gépek parancsnoksága alatt kell dolgozniuk, ahogy ez ma már a nagy repülőtereken a realitás.
Ma már nem titok, hogy bizonyos termékek – mint pl. az autók és a ruhák – olcsóbban előállíthatók robotokkal. De a robotrendszerek más területeken is jelen vannak, gondoljunk pl. a sebészetre. Ahogy teret hódít az automatizálás, megjelenhetnek az állásunkra pályázó első robotok is.
A termelékenységet minden iparágban szoftverekkel és gépekkel növelik. Ez azt is jelenti, hogy az emberi munkaerő már nem a gazdasági növekedés kizárólagos hajtóereje.
Ha igaz, hogy egyre kevesebb emberre lesz szükség az értékteremtés folyamatában, akkor az 50 feletti generációnak is új utakat kell találnia. Egy új munkapiac fog kialakulni, amelyben nem a hatékonyságé lesz a főszerep, hanem az emberi törődésé.
A fejlett gazdaságok képesek mind jól fizető állásokat adni szakértőknek, mind rosszul fizető egyszerű munkákat. A veszélyeztetett munkahelyek a szakértők szerint a közepes jövedelmű tartományban vannak. Azonban az új munkahelyek nem jönnek létre olyan gyorsan, mint kellene. Ezért már a 40-60 éves embereknek is újra fel kell fedezniük egyéni felelősségüket, és vállalkozóként tevékenykedni.
Talán másképp kell hozzáállnunk a munkához. A fokozatos automatizálást felfoghatjuk a monoton és ostoba munkák alóli felszabadításként is. Miért ne vehetné a bátorságot az 50-es generáció, hogy a munka egy új világát hozza létre, amely az embereknek lehetővé teszi, hogy önálló és egészséges életet élhessenek?
A jelenlegi versenykultúrában a versenytényezők drámaian megváltoztak. Egyre inkább a kapcsolatok és a tudatosság, azaz az ügyfelek álláspontja és véleménye áll a középpontban. A cégek az intenzív ügyfél- és partnerkapcsolatokért fognak küzdeni. Ennek megfelelően a verseny a finomabb faktorokra helyeződik át, mint az értékek, az üzletfilozófia, valamint a cég és az érintett emberek fokozottabb érzelemközpontúsága. Tartsunk lépést, akár megvan még a munkahelyünk, akár már újat keresünk.
