Kísérleti jelleggel bevezetik a hatórás munkanapokat Göteborgban

Július elsejétől Göteborgban izgalmas kísérlet indult el. Közalkalmazottak egy csoportja csak napi hat órát dolgozik, míg a többiek rendesen, az eddigi nyolc órát.
Sok szempontból értékelik a két csoport munkáját, és az eredményeket arra használják fel, hogy bevezessék-e a hatórás munkanapot.

Hasonló történt már korábban Kiruna városában is, még 2005-ben, de aztán a svéd város visszatért a nyolcórás megoldáshoz.
Arról, hogy mi változott azóta, és miért lehet sikeres ez a kísérlet, egy helyi politikus, Mats Pilhem beszélt a Washington Postnak.
Az ötlet mögé egész koalíció állt össze helyben a baloldali párt mellett a szociáldemokraták és a zöldek szerint is alapvetően alakíthatná át az emberek életét egy ilyen változás.

Érdemes elolvasni az egész interjút, itt csak a legfontosabb részeket emeltük ki.

A kísérlet fő célja, és ezt is fogják a leginkább figyelni, hogy a hatórás műszakban dolgozó stáb egészségesebb és boldogabb lesz-e a változástól, és hogy lesz-e hatása mindennek az idősekre. Ezenkívül a változtatás célja a munkahelyteremtés, ráadásul a változás segíthet elérni, hogy a nemek között egyenlőbb feladatmegosztás és fizetés alakuljon ki. Főleg mert az eddig részmunkaidős állásokat találó nők hirtelen teljes állásban találnák magukat.
Göteborg (Christopher Hunt/Getty Images)Göteborg (Christopher Hunt/Getty Images)

A képviselő szerint a korábbi svéd kísérletek is jó eredményeket mutattak, például megtakarítást jelentettek az önkormányzatnak, mert kevesebb volt a táppénz. Ugyanakkor nem fektettek elég időt és energiát a reform végrehajtásához, ez most másképp lesz, ígéri Pilhem, aki szerint egy éven át fog futni a mostani kísérleti szakasz.

Azzal nem ért egyet, hogy a több szabadság kiadása hasonlóan jó hatásokat érthetne el. Ugyanis a mindennapi élet minőségét szeretnék javítani, és azon csak rövid távon segít az, ha valaki egy héttel tovább utazhat el.

Reményeik szerint ha beválik a kísérlet, akkor országszerte elterjedhet majd a változtatás. Amióta megjelentek az ötlettel a médiában, sorra keresték fel őket svéd önkormányzatok, hogy megnéznék, mi lesz ebből. Hasonló változtatást a magánszektorban amúgy már meghúzott a Toyota, 2002 óta hatórás munkanapokkal dolgoztatnak az országban. És javult a hatékonyságuk.

    Azt gondolom, hogy lehetséges, hogy valakinek jó munkamorálja legyen, és azért dolgozzon, hogy a társadalmat szolgálja, és mégis mellette értékeljen a munka mellett más dolgokat is az életben. Ahhoz, hogy fenntartsuk az erős gazdaságot, szükségünk van olyan emberekre, akiknek megmarad az ereje arra, hogy nyugdíjas éveikben is tudjanak dolgozni.

– mondta még el Pilhem.
 

Forrás 444.hu

ARCHIV

További Hírek

BeneFit PRIZE 2025 – Díjátadó tanulmány

Hatalmas sikerrel zárult az első BeneFit SHARE konferencia

Egy boldogabb Magyarország? Igen, lehetséges! – Kihirdették az idei beneFit Prize for Happy Employees pályázat győzteseit

KÖZÖS ÚTON A MUNKAVÁLLALÓI JÓLLÉTÉRT – interjú Csákics Krisztinával, a VGD Hungary Business Managerével és Drávai Gabriellával, a WTS Klient HR igazgatójával

Korábbi nyertesből zsűritag: 2024-ben is a dm Magyarország képviseli a Családbarát szakmai kategóriát a beneFit Prize zsűrijében

Iskolapélda a dolgozói jóllét területén – interjú Adonicsné Püski Katával, a Semmelweis Egyetem stratégiai szervezetfejlesztési főigazgatójával